Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek a tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, idősnek lenni. Sokan már a negyvenes éveikben kénytelenek súlyos csomagot cipelni. Mit mond a telefonos segítő annak, aki öngyilkosságra készül? Mikor váltak bűnbakká az idősek? Mit jelent valójában a sikeres öregedés?
2022-ben már 850 milliárddal többet költött az állam az intézményei és az általános szolgáltatásai fenntartására, mintha a régiós átlag szerint tervezték volna. A szociális védelmi kiadások közben 12 év alatt a GDP 4,1 százalékával csökkentek.
Már szombaton is az utcán aludtak, többségük gyermek, köztük egy 2 hónapos újszülöttel.
A lényegi különbség a kettő között, hogy az elfekvő az egészségügy, míg a szakápolási intézmények a szociális szféra alá tartoznak. A tavaly november óta tervezett átalakítással csak apránként halad a kormányzat.
Még a régiós országok többségében is érdemben jobb a helyzet a magyarnál. HVG-ténytár.
Egy kifejezetten thai munkaerő közvetítésére szakosodott cégen keresztül dolgozik több „kisnővér” a soproni önkormányzati idősek otthonában. Kedvesek, szorgosak, még ahhoz is engedélyt kérnek, hogy kimehessenek a WC-re.
Ha jobb lenne az egészségügyi vagy a szociális ellátás, a gondozás, akkor feltehetően sokkal kevesebb olyan eset lenne, ahol önerővel próbálnak végezni magukkal a helyzetüket kilátástalannak látó idős betegek.
A luxushajó árából évekig tudnák működtetni szociális intézményeiket.
A problémát öt éve nem oldják meg.
Szeptemberben dönthet a kormány arról, lesz-e újabb évközi nyugdíjemelés, miközben reméli: úgy alakul az infláció, hogy nem lesz rá szükség. A Bankmonitor megnézte, alátámasztják-e ezt a érvet a számok, és mekkora nyugdíjemelés lenne méltányos.
A tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat, de a füst miatt a többszintes házból 40 embert kitereltek az udvarra.
Elkészült a rendelettervezet, amely pontosítja, hogy júliustól mi lesz a kórházi elfekvőkkel: több száz ilyen ellátást nyújtó ápolási osztályon lévő ágy kerül át a kórházaktól a szociális ellátórendszerbe.
Bajban vannak a civil fenntartású helyek, a kormány jórészt magukra hagyta őket az inflációval. A rezsi is több lehet, mint az állami támogatás.
A fedél nélkülieknek az élelmiszerinfláció, a segítőszervezeteknek pedig a rezsiárak emelkedése jelentette a legnagyobb problémát az elmúlt egy évben – derül ki a Menhely Alapítvány felméréséből. Miközben a legnehezebb élethelyzetben lévők számára gyakorlatilag semmilyen állami segítség nem jut, a hajléktalanellátó szervezeteket a bezárás szélére taszította a rezsicsökkentés eltörlése.
Hiába kérték a vétót, Novák Katalin aláírta és ki is hirdette a törvényt.
Emberségesség helyett pénzkérdésként tekint a kormány a nem feltétlenül humánus, de legalább megfizethető kórházi „elfekvőkre”. A végletekig kivéreztetett szociális szférának passzolná át az ellátást, amelynek borsos lehet a díja.
Az alapokat érinti a szociális törvény most elfogadott módosítása, mely szerint az emberek elsősorban önmagukra, másodsorban hozzátartozóikra számíthatnak a szociális biztonság megteremtése terén. Pedig ez állami kötelezettség: az államot azért hozzuk létre, lemondva jogaink és vagyonunk egy részéről, hogy megszervezzen egyéni szinten nem ellátható feladatokat. A módosítás annyiban nem hoz újdonságot, hogy a boldoguláshoz ma is emberfeletti erőfeszítések szükségesek.
Csak azért nem lesz fejreállás a hajléktalanellátásban, mert már harminc éve minden télen baj van, és felkészültünk a krízishelyzetre – mondják a területen dolgozó szakemberek.
Székely János az Alaptörvényt is a képviselők figyelmébe ajánlja.
